Miért kezdtem el befektetni?

Egy személyes történettel szeretném elkezdeni a blog írást, elmesélni nektek, hogy hogyan és miért kezdtem el befektetni.

2018-ban költöztem haza Angliából, egy rövid, anyagilag nehéz év után. Nem sikerült megragadni a Londoni munkaerőpiacon, és feleségemmel úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk. Csaknem az összes korábbi megtakarításomat sikerült felélnem, de szerencsére sikerült itthon munkát találnom.

Aztán, nyár közepén, kaptam egy levelet a brit adóhivataltól, miszerint adóvisszatérítés jár nekem. Annyira keveset kerestem kint, hogy a béremből több adót vontak le, mint amennyit kellett volna, ezért visszajárt nekem pár száz font. Nagyon megörültem neki, annak aztán kevésbé, hogy ezt egy hagyományos banki csekken (!) tervezi elküldeni nekem a HMRC, aztán kezdjek vele amit akarok. Nem volt egyszerű bankot találni, ahol beváltották nekem a csekket, de végül sikerült, és 800 GBP büszke tulajdonosa lehettem.

Ez tipikusan olyan nem várt összeg volt, amit nem terveztem be sehol a költségvetésembe, gyakorlatilag talált pénz volt, így nem is szerettem volna egyből elkölteni. Annak is nagyon örültem, hogy fontban érkezett, mivel addigra már minden pénzemet forintba tettem a hazaköltözés miatt. Szóval adta magát a kérdés, hogy mégis mit kezdjek ezzel a pénzzel? Bankszámlára nem tehettem, forintra váltani nem akartam, így hát nyitottam egy értékpapír számlát, ahova be tudtam utalni a fontot.

Most, hogy ez már megvolt, a következő gondolatom az volt, hogy el kellene intézni, hogy kamatozzon is valamennyit ez a pénz. Mivel nem volt rá szükségem a közeljövőben (akkor még gyerekvállalás és házvásárlás előtt álltunk párommal), ezért nagyjából és egészében mindenféle tudás és utánajárás nélkül vettem belőle Lloyds bank részvényt (ticker: LLOY.L). Ötletem sem volt, hogy mit csinálok (ti ne csináljátok így!), de gondoltam majd beletanulok, meg azért mégiscsak egy nagy bank, pár száz éve elműködik már, csak nem csinálok nagy hülyeséget. Szóval 60 penny környékén beadtam a vételi megbízást, és aztán vártam, hogy most már biztos gazdag leszek.

(egy kis megjegyzés: ez talán a legnehezebb része, amikor elkezdesz befektetni: megnyitni a számlát, beutalni, és beadni az első megbízásodat. Sokaknak ijesztő lehet az online felület, nem értik a kifejezéseket, és valószínűleg keményen megdolgoztak a pénzért, amit befektetni készülnek. Írjatok nekem nyugodtan, ha tudok segíteni ebben!)

2 hónap múlva a Lloyds bank részvényei 57 penny-n álltak, tehát sikerült 5%-ot buknom a pénzemen. Szuper, gondoltam, akkor ez se nekem való, legalább még időben kiszállok, és el is adtam a pakettet. Mehetek vissza a balettba ugrálni!

De aztán kaptam egy üzenetet, ami megváltoztatott mindent.

Kiderült ugyanis, hogy tudtomon kívül, azokban a nyári hónapokban, amíg én a Lloyds részvények büszke tulajdonosa voltam, volt ugyanis az úgynevezett ex-dividend date (vagyis az a dátum, amikor jogosulttá válsz az osztalékfizetésre). Egyik nap kapok egy emailt a brókeremtől, ahol az értékpapír számlámat nyitottam, hogy „ön osztalékfizetésre jogosult”. Részvényenként 1,07 penny! Azta mondom, hát ennyire szerencsés nem lehetek, csak pislogtam, mikor a semmiből beérkezett a számlámra vagy 20 font. Atyaég, passzív jövedelmet csináltam! Majdnem egyenesbe is kerültem így: amit elbuktam az árfolyam ingadozáson, annak egy részét visszanyertem az osztalékon! Ráadásul csak 15% adót kellett utána fizetnem (ezt a brókerem előre levonta, és lelkiismeretesen feltüntette az utalásnál), miközben a béremből minden hónapban adózok vagy 40%-ot.

Na, szóval itt leesett egy nagy tantusz, hogy hogyan is működik a világ, és főleg a kapitalizmus, mitől is gazdagodnak a gazdagabbak, miért mondják, hogy pénzből lehet pénzt csinálni. És ami még fontosabb, ez a tanulság kísér el azóta is befektetői utamon, ezért lettem osztalék-fókuszú befektető, és dolgozom azon, hogy minél nagyobb osztalék-jövedelmet tudjak felépíteni. Általában ötletem sincs, hogy fel vagy le fog menni egy részvény árfolyama (persze azóta tanultam pár technikát a kockázatok kezelésére, illetve sokkal tudatosabban választom ki a befektetéseimet – ezeket majd nektek is megmutatom), viszont az osztalékkal tudok előre számolni, és számtalan egyéb előnye mellett segít nekem hosszabb ideig is kitartanom a befektetéseim mellett. Most már 8. éve csinálom ezt napi rendszereséggel, túl vagyunk a házvásárláson és a gyerekvállaláson (és sajnos sok munkanélküli időszakon is), de az osztalék alapú befeketetés még sosem hagyott cserben.

Köszönöm, hogy megoszthattam veled ezt a történetet!

Üdv,

G

Szólj hozzá!